A Szent Evangéliumhoz én vagyok az előszó:
ahogy a próféták régen megígérték nekünk,
Krisztus eljön, hogy összegyűjtse a népeket,
hisz ő világosságként ragyog az egész világ számára.
Ez a hetedik évezredünkben történt.

​

Mert a vakoknak azt ígérték, hogy látni fognak,
s a süketeknek, íme, halljátok az Írás igéjét,
mert ismernetek kell Istent.
És ezért halljátok, halljátok ezt, szlávok:
ezt a drága ajándékot Isten szeretetből adta nektek,

​

Isten ajándéka egy méltányos felajánlás,
egy ajándék a lelketeknek, mely soha nem vész el,
azok lelkének, akik hálával fogadják is azt.
Máté és Márk, Lukáccsal és Jánossal együtt
így tanítanak minden népet, mondván:

​

Ti mind, akik lelketeket széppé tenni vágyjátok,
és mind, akik örömre szomjaztok,
akik vágytok a bűn sötétségét örökre elűzni,
e világ romlottságától megszabadulni,
és újra felfedezni a paradicsomi életet

​

és az örökkön égő tűztől végleg megmenekülni
halljátok meg, mit mond nektek saját eszetek,
halljátok meg mind, teljes szláv nemzet,
halljátok meg az Igét, melyet Isten küldött nektek,
az Igét, mely táplálja az éhező emberi lelkeket.

​

Az Ige, mely erősíti értelmeteket és szíveteket,
az Ige, mely felkészít benneteket Isten megismerésére.
Ahogyan öröm sem ragyoghat fel fény nélkül,
hogy a szem abban meglássa Isten teljes világát,
mert nem minden szép és nem minden világos,

​

úgy a lélek sem, egyetlen lélek sem az Írás nélkül,
nem bír tudással az isteni törvény felől,
a könyv törvényéről, a lélek törvényéről,
arról a törvényről, melyen át Isten Paradicsoma feltárul.
Mert mi fül az, mely a mennydörgés rettenetes zúgását

​

nem hallja meg, az vajon hogy áll az Úr előtt félelemmel?
Mert az az orr, amely nem érzi a virág illatát,
hogyan is érthetné meg Isten csodáját?
És az a száj, amely nem ízlel édességet,
olyanná teszi az embert, mintha kőből lenne. 

​

És még a kőből való embernél is
halottabb a lélek, mely az Írás nélkül létezik.
Nos hát, testvéreink, mindezt megfontolván,
mostan egy jeles tanácsot mondunk nektek,
amely mindnyájatokat, minden embert megszabadít

​

az állati élettől, a bűnös paráznaságtól,
hogy értelmetekkel, oktalan elmétekkel,
amikor idegen nyelven halljátok az Igét,
csak a rézharang szavát hallottátok benne.
Mert Szent Pál, a mi tanítónk azt mondá nekünk,

​

amikor először Istenhez intézte könyörgését:
Inkább csak öt szót akarok mondani,
érthetően akarom kimondani azt az öt szót,
hogy a testvérek is mind megértsék,
mintsem hogy ezernyi érthetetlen szót szóljak.

​

Mert az az ember, aki önmagát sem érti,
ki nem tud bölcs példázatot mondani,
hogyan is tudna nekünk igaz beszédet szólni?
Mert ahogy a rothadás borítja a testet,
mindent pusztító, s a gennynél is rothadtabb,

​

mint amikor a test nem kap megfelelő táplálékot:
éppen úgy bukik el minden lélek az életben,
amikor Isten életétől megfosztva él,
ha sehol sem hallja Isten Igéjét.
De van egy másik, még bölcsebb példázat is

​

mondjuk úgy, emberek, szeretvén egymást
vágyva arra, hogy Istennel együtt növekedjetek,
mert ki ne tudná ezt az egyszerű igazságot:
ahogy a mag, amely a földbe hull,
éppen úgy minden emberi szív a földön

​

Isten szavának esőjére van szüksége,
hogy bennük Isten gyümölcse naggyá növekedjék.
Ki tudná felsorolni az összes példabeszédet,
amelyek vádolván elítélik az igék nélküli népet,
hogy nem szól érthető hangon?

​

Hisz ha még az az ember minden nyelvet ismerne is,
nem tudná kifejezni azok végtelen tehetetlenségét.
Mindazonáltal hozzáteszem a magam példázatát is,
amely csekély szavakkal sokatmondó:
Mert minden nép a könyvek nélkül mezítelen,

​

mert fegyver nélkül nem küzdhetnek a harcban
az ellenséggel, lelkünk pusztítójával,
és örök gyötrelem zsákmányául rendeltetnek.
Akik pedig nem szereték az ellenséget,
népek, akik nagyon vágytok véle megküzdeni,

​

nyissátok meg lelketek kapuit figyelemmel,
ragadjatok kemény fegyvert most magatokhoz, népek,
mely szépen kovácsolt az Úr könyveiben,
amely oly keményen összezúzza az Ördög fejét.
Mert aki ugyan befogadja ezen Igéket,

​

annak maga Krisztus nyilatkozza ki bölcsességét,
és lelketeket az Írás által megerősíti,
apostolai és prófétái által is.
Mert azok, akik szavaikkal szólnak,
az ellenséget is elpusztíthatják.

​

Dicső győzelmet hoznak Istenüknek,
megmenekülnek testük bomló pusztulásától,
a testtől, amely bűnben, akár egy álomban sínylődik,
nem esnek el, hanem erősen megállnak,
és Isten előtt mint bátrak mutatkoznak meg.

​

Isten trónjának jobbján ülnek majd,
amikor eljön, hogy tűzben ítéljen meg minden népet,
az angyalokkal együtt örvendeznek majd mindég,
örökké dicsőítve az irgalmas Istent,
a könyvek énekeivel magasztalva örökké őt.

​

Istenünk, ki megkönyörül az embereken,
akit ezért minden dicsőség megillet,
tisztelet és dicséret, Isten Fiának, egységben
az ő Atyjával, a Szentlélekkel a Szentháromságban,
örökkön örökké, minden teremtményétől.

​

Ámen